2015. október 18., vasárnap

Szünet

Sziasztok,

most végre leültem a gép elé aztán mesélek kicsit, hogy telik itt a szünet.

A szünet első hetén a német cserediák lejött Esperance-be Mandurah-ból (ez nem messze Perth-től van). Jó volt újra látni! Végigmentünk a környéken, elnéztünk Cape Le Grand National Park-ba, voltunk pár beachen, ahol bodyboardoztunk és bodysurföztünk is (a különbség, hogy a bodyboardnál van egy deszka, azon hasalsz, a bodysurf meg simán deszka nélkül „kapsz el” egy hullámot). Jó móka! :D Az egyik helyen láttunk delfineket (az elején azt hittem, hogy cápák, mert csak az uszonyt láttam :D). Elképesztő volt, milyen közel jöttek a parthoz!
Azon a hétvégén még az olasz és japán cserediákok is lejöttek Esperance-be, így már egész jó kis csapat volt. Végigmentünk kocsival a tengerparton, elmentünk a homokdűnékhez (igen, ilyen is van a közelben) és még grillparty is volt.




A hétvége után sajnos feloszlott a csapat, az olasz és japán lányok mentek Kalgoorlie-ba, ami egy hatalmas bányaváros északabbra, kicsit sivatagos terület. A német, mexikói cserediák és én Perth-be mentünk. Perth Nyugat-Ausztrália fővárosa, kb. 2 millió lakosú 720km-re Esperance-től. Itt ezt a távolságot némelyik ember csak úgy veszi, hogy: áh, leugrok a hétvégére oda. Másfél hétig voltunk Perth-ben, végignéztük a várost, a boltokat, elnéztünk az állatkertbe, találkoztunk a brazil és svájci cserediákokkal és a barátaikkal… A város nagyon szép. Egészen más, mint a megszokott sztájl. Nincsenek világháborúból vagy régebbről maradt épületek, no panelok. Az utak nagyon jó állapotban vannak, a tömegközlekedési rendszer is nagyon jó. Potyázni nem is lehet. Olyan beléptető kapuk vannak, ha valaki ki is kerüli valahogy őket vagy átugorja, a kamerák vagy biztonságiak úgyis elkapják. Nem nagyon érdemes csalni, mert a tömegközlekedés szerintem egész olcsó (általában a ruhák, kaják meg minden 2-3szor drágább itt, mint Magyarországon. Igaz, alapból a diákok órabére kb 3000 ft). A buszra, a vonatra és a kompra diákoknak egy jegy csak 60 cent, ez olyan 120ft. És ha 2 utazás között kevesebb, mint 2 óra van, akkor a második út ingyenes. Az emberek egészségesen élnek, egy csomó ember fut reggelente a tengerparton, kevesebben isznak (alkoholt) és aki cigizik, azt lenézik. Még a fiataloknál sem „menő”.

 Nagyon jól éreztem magam, talán a legjobb napjaim voltak (EDDIG).

egy sétálóutca

Most kedden visszajöttem Esperance-be, szerdán meg átköltöztem a 2. fogadócsaládomhoz (összesen 4 lesz). Holnap lesz 3 hónapja, hogy felszálltam Pestről. Negyed év… Úr Isten!!! El sem hiszem.
A fogadószülők nagyon kedvesek, úgy kezelnek tényleg, mint a saját fiukat. Amúgy fiuk cserediák volt 3-4 éve Németországban. Folyékonyan beszél 3 nyelven: angol, német és orosz, mert gyerekkorában több évig Kazahsztánban is élt. A fogadóanyukám angol tanár, a fogadóapukám meg mezőgazdasági tanár.

Ma voltam templomban (egyik legfontosabb cserediák szabály: semmire se mondj nemet, ki tudja mit hagysz ki). Érdekes volt, teljesen más, mint Magyarországon. Az emberek teljesen hétköznapi ruhákban vannak, kivetítőről énekelnek, ami nagyjából csak arról szól, hogy milyen jó az Istenünk, semmi elvont szöveg, a „mise” után meg egy tea vagy kávé mellett beszélgetnek. Az épület meg úgy néz ki, mint valami közösségi ház.


Holnap megint megyek Perth-be 5 napra iskolai tábor miatt. Az egyetemeket fogjuk végignézni, így könnyebben lehet eldönteni, hol tanuljanak tovább. De majd erről később fogok írni, milyen volt.


(UI: Facebookra is elkezdtem feltölteni cserediákévemről képeket, igaz, van pár amit már itt is láttatok, de ha érdekel, nézzétek meg J)


Viszlát hamarosan! J

2015. október 1., csütörtök

Bálnalesek


Na hali :D

Most van egy laza 1 hónapos szünetem a suliban, aztán gondoltam leírok pár dolgot mik történnek mostanában. Itt 1 tanév = 4 terms, aztán most lett vége a 3. term-nek. Juhúúúú


Egyik héten voltam pár rotaryssal egy bálnanéző kempingezésen, mert most van a bálnaszezon. Először voltunk egy kisvárosnál. Eléggé különleges, mert kicsit olyan, mint egy elhagyatott város. Még anno volt egy bánya itt, ami a 2000-es évek elején bezárt, ezért a legtöbb munkás elköltözött és egy csomó ház áll üresen vagy eladó. Itt nem láttunk bálnát, ezért átmentünk egy nemzeti parkba (nem amiről már korábban írtam, ez egy másik). Itt a környéken amúgy egy csomó nemzeti park van.. nem csodálom, ezen a helyen vannak A VILÁG LEGSZEBB TENGERPARTJAI. De tényleg, az egyik beach a közelben meg is nyerte ezt a címet egyik évben!


nagy bálnakeresések
kenguruk a kempingben; az az egy a jobb oldalon nem tudom, hogy jutott át a kerítésen :D

Aztán ebben a nemzeti parkban sem jártunk sikerrel, mert az idő sajnos szeles volt meg hűvös is, DE máshol láttam bálnát:


Egyik ismerősömnek van egy magánrepülője és elvitt egy körre, elképesztő volt!




Pár random kép:

Ausztrália cápái, nem hiába a világ legeszélyesebb (és legszebb) helye
a cápák a jobb oldalon normál méretűek, a bal meg... :O
Ki gondolta volna, hogy néha 5 fokig is lemegy a hőmérséklet?! Ez még a kempingezéskor volt, most meg már 30 fokok vannak.
Nem csak az állatokkal kell vigyázni, pl. ettől a növénytől bárányok szoktak elpusztulni.

A képen nem annyira látszik, hogy valójában milyen hosszúak ezek a kamionok. 3, néha 4 utánfutó is egymás mögött.
Engem nem esz meg cápa, inkább én őket :D
Birkanyírás a farmon, érdekes volt látni ilyet is.
Voltam egy hüllőkiállításon.


Tevefarm, de hogy miért? Nem tudom. Nem hiszem, hogy a húsáért. És a teve nem is őshonos itt.

Cserediáktalálkozó/orientáció, nagyon jól éreztem magam, jó volt megismerni ennyi fantasztikus embert! /Brazília, Japán, Belgium, Franciaország, Németország, Svájc, Izland, Olaszország, Mexikó, Svédország, Dánia és Magyarország!/
Na hirtelen most ennyi, sziasztok! :)